Augusztus 6.
Erre a napra megint olyan út volt betervezve, ahol 2007-ben már megfordultunk, Tamásnak viszont mindenféleképpen meg akartuk mutatni. Malta-tól nem messze kezdődik a Malta Hochalmstrasse, ami egy gyönyörű völgyben épített duzzasztógáthoz, és vízierőműhöz vezet. Odafele, az út mellett, kb. 10km-re Malta-tól van egy vízesés, ahol szintén "muszáj" volt megállni fényképezkedni kicsit.
Kapuzás, kanyargás, parkolás után megérkeztünk a völgyzáró gáthoz.
Az időjárást, látványt, megint nem ecsetelném, nézzétek inkább a képeket.
A gát teteje nincs lezárva, végig lehet rajta sétálni, és van rajtuk pár automata, amikről a gát és az erőmű történetét lehet meghallgatni, magyarul is!
Miután kisétáltuk magunkat, nekiugrottunk a Nockalmstrasse-nak. Ez az út is nagyon jól motorozható, látványos, élvezetes, sok pihenő- és fényképezős hely van.
Mi két nagyobb helyen álltunk meg hosszabb időre. Az első a Glockenhütte volt, innen több gyalogtúra útvonal is indul a hegyekbe (ezeket valahogy kihagytuk...), és van egy harangláb is, aminek a jelentőségét mi ugyan nem értettük, de biztos fontos, mert boldog-boldogtalan kongatta:) Viszont a hozzá vezető ösvény mellett, látható néhány faragvány, amik azért érdekesek, mert a művész az ott gyökerezett, de már kiszáradt fákba faragta bele az arcokat, figurákat.
A másik pont az Eisentalhöhe, ez egyben az útvonal legmagasabb pontja is.
Ez után már csak a hazamotorozás volt hátra, összességében kellemes 200km körüli karikával zártuk a napot.
Erre a napra megint olyan út volt betervezve, ahol 2007-ben már megfordultunk, Tamásnak viszont mindenféleképpen meg akartuk mutatni. Malta-tól nem messze kezdődik a Malta Hochalmstrasse, ami egy gyönyörű völgyben épített duzzasztógáthoz, és vízierőműhöz vezet. Odafele, az út mellett, kb. 10km-re Malta-tól van egy vízesés, ahol szintén "muszáj" volt megállni fényképezkedni kicsit.
Kapuzás, kanyargás, parkolás után megérkeztünk a völgyzáró gáthoz.
Az időjárást, látványt, megint nem ecsetelném, nézzétek inkább a képeket.
A gát teteje nincs lezárva, végig lehet rajta sétálni, és van rajtuk pár automata, amikről a gát és az erőmű történetét lehet meghallgatni, magyarul is!
Miután kisétáltuk magunkat, nekiugrottunk a Nockalmstrasse-nak. Ez az út is nagyon jól motorozható, látványos, élvezetes, sok pihenő- és fényképezős hely van.
Mi két nagyobb helyen álltunk meg hosszabb időre. Az első a Glockenhütte volt, innen több gyalogtúra útvonal is indul a hegyekbe (ezeket valahogy kihagytuk...), és van egy harangláb is, aminek a jelentőségét mi ugyan nem értettük, de biztos fontos, mert boldog-boldogtalan kongatta:) Viszont a hozzá vezető ösvény mellett, látható néhány faragvány, amik azért érdekesek, mert a művész az ott gyökerezett, de már kiszáradt fákba faragta bele az arcokat, figurákat.
A másik pont az Eisentalhöhe, ez egyben az útvonal legmagasabb pontja is.
Ez után már csak a hazamotorozás volt hátra, összességében kellemes 200km körüli karikával zártuk a napot.